Családi "nyaralás"

Csütörtökön (19-én) reggel elmentem az Australian Open teniszversenyre. Nagyon izgalmas volt nézni élőben a sok híres játékost meccs közben.

20-án, pénteken érkezett meg a családom, akik közel 4 hetet töltenek Ausztráliában.

Szombaton körbevezettem őket a városközpontban. Nagyon furcsa volt idegenvezetést tartani a szüleimnek és a tesómnak arról a helyről ahol már közel fél éve lakok.

A főtéren lévő St Paul's Chatedral-nál egy esküvőbe botlottunk.

Majd a Hosier Lane-t is megnéztük, ami a leghíresebb graffitis utca a központban.

Olykor egészen lenyűgöző alkotások is vannak.

Egy kis sétálás után felültünk a City Circle Tram nevű kis villamosra, ami körbevitt minket a városban.

Anyáék esténként néha nem csukták be az ajtót így Hugo többször is az ágyukban aludt.

Nagyon vicces volt. 😄

Vasárnap délelőtt a Healseville Sanctuary-ben kengurukat tudtunk etetni, majd délután a St. Kilda parton lévő vidámparkba is elmentünk.

Hétfő reggel Kineton-ba mentünk, hogy meglátogassuk Holly-t, a cseretesómat, aki 1 évet töltött Magyarországon.
Egy finom brunch után Holly régi táncvideóit néztük meg náluk, majd a napot egy  helyi botanikuskert körbejárásával zártuk.




Este a család "szárazföldi szörfoktatást" tartott a nappaliban.
A képen éppen Hugó sajátítja el a korábban hallottakat.

24-én egy egész napos túrára indultunk Great Ocean Road-on. Ez a tengerparti út mentén számtalan nagyobb kőképződményt csodálhatnak meg a turisták, ezek közül a leghíresebb a 12 Apostol.

A tizenkét mészkőoszlop helyett mára csak 8 van, mert a sok hullámzás elkoptatta őket.

Egy másik megállónk a London Bridge volt, amin régen egy turistaút futott végig, de 1990-ben leomlott így már csak egy különálló kis boltív maradt belőle.

A Cape Otway világítótorony felé vezető utat két oldalról eukaliptusz erdő vette kőrül több kilométeren keresztül.

A fákon 24!! koalát találtunk. Ez volt az első eset, hogy vadonban láttam őket.

25.-én elmentünk az Ausztrál Open-re, hogy a családom is lásson pár játékot.

 Vasárnap Lancefield-re mentünk, hogy Ella 18. szülinapját és Ausztrália napot ünnepeljünk.
1788. január 26-án érkezett meg az első angol flotta a mai Sydney területére és ezt minden évben megünneplik.

Másnap délután krikettezni mentünk, amit egy BBQ-zással zártunk.

Kedden Lorne-ba mentünk, ahol egy vízesést néztünk meg majd Anglesea-n egy világítótornyot. A napot szörfözéssel folytattuk. Este Ella 18. szülinapját ünnepeltünk a barátaival.

Vasárnap indultunk Brisbanebe, ahol először az Austral Zoo-ba mentünk el.
Nagyon napos volt az idő, így nagyon sok víziagáma volt mindenfelé.

A kenguru simogatás most sem maradhatott el.

Láttam már sok állatot pórázon sétálni, de wombatot még nem. 😃

Az állatkórházba is elmentünk, ahol beteg denevérek és koalák is voltak.

És ez a kis újszülött állatka is.

Az este egy caloundrai motelben szálltunk meg, ahol két oposszum mászkált a tetőn és a közeli fákon.

Másnap Brisbane központjában sétáltunk egyet.

Február 1-jén utaztunk Cairns-be, ahol legelőször a partra mentünk le. Nem olyan volt, mint amire számítottunk, mert a homokos tengerpart helyett inkább kicsit mocsaras volt.

Másnap a Barron Falls vízeséshez mentünk, ahol egy fekete kutya kísért végig minket az ösvényen.

Nagyon sok kis rák szaladgált a Palm Cove nevű part melletti folyónál.

Medúza és krokodil veszély. Jól hangzik nem?

A fürdést hatóságilag tiltják az óceánban, hiszen ilyenkor rajzanak ki a medúzák a folyóból. Hálóval elkerített területeken lehetett úszni, de ezek nem igazán voltak szélesebbek 30 méternél.

A cairns-i piacra is elmentünk, ahol az áruk 50%-át nem ismertem. Rengeteg színes gyümölcs és furcsábbnál furcsább kinézetű zöldség volt.

A part mentén egy kisebb sétány húzódott, ahol több helyre is ki volt téve egy grill sütő. Bárki használhatja aki szeretné teljesen ingyen.

Egy kis túra után a Josephine Falls-nál álltunk meg, ahol a vízben is megmártóztunk.

Délután a Paronella Park-ba mentünk, ami egy vízesés mellé épített vár/kastély az esőerdő közepén.

Útközben egy teaültetvénynél is megálltunk, ahol becsületkassza volt kitéve és az ott termő teából lehetett vásárolni.

A Milla Milla Falls-nál nem hagyhattuk ki a hagyományos "hajhátracsapós" képeket sem.

Az utolsó megállónk erre a napra egy kisebb vízesés volt, ahol a fák fölött egy egész sereg denevér röpült el. Csak a sziluettjüket láttuk így olyan volt minta sárkányok szállnának el.

Vasárnap egy Hartley nevű krokodil parkba mentünk, ahol szabadban élő krokodilokat láttunk.

A tavon végigmentünk egy hajóval, amiről meg is etették a krokikat.

Volt egy farm része is, ahol tenyésztették őket...., hogy aztán 3 éves korukban bőrüket és húsukat felhasználják. Nem éppen "Happy End". 😟

 

Egész esőerdőtúrán azt vártam, hogy egy óriás levelibékát lássak a fákon, majd az egyik krokodil ketrecének oldalánál ott volt egy. 😃

Itt nem csak szürke óriáskengurut, de wallaby-t is etethettünk, ami egy kisebb fajtája a kengurunak.

6-án a Daintree esőerdőbe látogattunk, ahol a folyó felett egy (eléggé ingatag) hídon mentünk végig.

Ez a világ legöregebb (közel 135 millió éves) esőerdője.

Az állatvilág nagyon változatos errefelé.

A bal oldali képen egy 5 centis pók van, amit úgy vettem észre, hogy a korlátnak támaszkodtam és "ő" pedig éppen ott ücsörgött mellettem.

7-én reggel indult a hajónk a Nagy Korall Zátonyra. Már legalább 5 éve el szeretnék ide jutni.

Nagyon örültem, hogy végre sikerült.

A zátonyhoz az utat nagy hajóval tettük meg így nem gondoltuk, hogy baj lesz a rosszulléttel,  hiszen egyikünk se volt korábban tengeribeteg. Ezt azonban rosszul hittük. Olyan érzés volt, mintha egy teknővel sodródnánk az óceánon. Kérnünk is kellet gyógyszert.

Mielőtt megkezdődött volna a merülés egy rövid oktatást tartottak a hajόn. Egy különleges védőruhát is kaptunk a medúza csipés ellen.

Három helyen álltunk meg merülni (Norman Reef, Saxon Reef, Hastings Reef), de ebből én csak az elsőnél mentem palackossal, a többinél csak simán snorkeling-eztem.

🐠

Sok színes papagáj-, doktor-, bohóc- és bálványhalat láttunk. Feltűnt még pár muréna, cápa és teknős is. Olyan volt mintha a Némó nyomában című mesében lennék. 

Rengeteg denevért láttunk mindenhol.

 Néhány fa olyan volt, mintha denevérek nőnének rajtuk.

8-án repültünk vissza Melbourne-be, ahol aztán elmentünk a Brighton partra megnézni a színes kis fahazákat.


Pénteken Phillipe Islandra utaztunk, ahol ebédre fish 'n' chipset ettünk. A parton sétáltunk, ahol nagyon sok sirály volt. Az egyiknek 2 horog volt a csőrébe és a lábába akadva. A következő
10 percben madármentés volt a program, de szerencsére sikerült segíteni rajta.
Smiths parton töltöttük a nap további részét.

Az este megvártuk a pingvin parádét, ahol megnézhettük hogyan jönnek vissza a pingvinek az egész napos halvadaászatból.
(A képhez ugyan nagyító kell, hogy láthassuk a pingvineket, élőben sokkal jobb volt.)

Szombaton tartottam egy kis szülinapi bulit a sulis barátaimmal. Jó volt őket újra látni, hiszen már vagy 2 hónapja nem találkoztam velük.

Családi kép.

Február 12. , a szülinapom és nem is akárhányadik, 18.
Ebédre Eddát, Kathleent és Hollyékat is meghívtuk.
Csináltunk is egy képet, amint az összes tesóm rajta van.

Hollyékkal hétfőn egy "aranyfaluba" mentünk, ahol nem csak az épületek adták vissza a régi feelinget, de az emberek is régi ruhákban sétáltak.

Aranyat is mostunk.

Kedden a melbourni Sea Life tropicáriumban jártunk.

Másnap Dandenong-ba mentünk brunch-ra, ahol aztán a kis erdei vasutat is megnéztük.

Az utolsó napot (mielőtt a családom hazament volna) egy botanikus kerti sétával töltöttük.

Amit a Eureka Skydeck követett a maga 88 emeletes magasságával. Nagyon jó kilátás nyílt a városra.

11-kor indult a repülőjük, ahol aztán könnyes búcsút vettünk egymástól.
Nagyon jó volt ez, a közel 1 hónap velük. Fantasztikus helyeken jártunk és közben nagyon jól éreztük magunkat.

I miss you! 💖